Timeline
1564
1564. június 17.
II. János király megerősíti Udvarhely kiváltságait és felszólítja a városban állomásozó katonákat, hogy a polgárokat ne háborgassák.
1564-1567
Losonczi Bánffy Pál az udvarhelyi vár kapitánya.
1566
Hadiszemlét tartanak Udvarhely városában.
1567
1567-1571
Telegdi Mihály az udvarhelyi Székelytámadt vár kapitánya.
1568
1568. február 3.
II. János király Udvarhelyen a Székelytámadt várban tartózkodik és megparancsolja a vár kapitányának Telegdi Mihálynak, hogy a szék protestáns papjait védelmezze.
1571
1571. február 7.
II. János király a Jézus-kápolna közelében elterülő Gyárosfalvát Udvarhelyhez csatolja, kivéve azokat a szántóföldeket, amelyek már előbb az udvarhelyi várhoz voltak csatolva.
1572
1572. július 24.
Fazekascéh alakul Udvarhelyen.
1574
1574. december 21.
Báthori István erdélyi vajda elrendeli, hogy az Udvarhely városában lakó nemesek a közterheket a város többi lakósaival egyenlően hordozzák.
1577
Vargacéh alakul Udvarhelyen.
1577. február 25.
Báthori Kristóf vajda Udvarhely várában kelt levelében a városhoz csatolja a várhoz tartozott Szentimrefalvát.
1579
Szűcscéh alakul Udvarhelyen.
1580
1580-1583
Bánffy Farkas az udvarhelyi vár kapitánya.
1584
1584. március 15.
Tímár – vargacéh alakul Udvarhelyen.
1585
1585. január 21.
Báthori Zsigmond erdélyi vajda Bodoni Balázs várkapitánynak meghagyja, hogy Udvarhely városát borbeviteli szabadságában tartsa meg, és ne gátolja.
1590
1590. szeptember 26.
Osztopáni Perneszi István az udvarhelyi vár kapitánya.
1592
1592. karácsonya
Jezsuita szerzetes érkezik a városban Mediomintanus János személyében.
1594
1594. június 20.
Mindszenthy Benedek az udvarhelyi vár kapitánya, aki rendbe hozatja az egykori domonkosok várbeli templomát. Itt kezdik el működésüket a jezsuita paterek.
1599
1599. október vége
A Székelytámadt várban tölti utolsó éjszakáját meggyilkolása előtt, a sellenberki ütközetből menekülő Báthory András fejedelem.
1599. november
A közszékelyek udvarhelyi várat, mint az elnyomás jelképét kifosztják és lerombolják.
1600
A városban többségbe került katolikusok kiszorítják a Szent Miklós-hegyi templomból a reformátusokat.