A nyári hőségben Székelyudvarhely éttermeiben, cukrászdáiban és pékségeiben ugyanúgy folyik a munka, mint máskor. A rövid, de érdekes történetekkel a vendéglátásban és szolgáltatásban dolgozók előtt tisztelgünk.

Minden ezzel a latin szóval kezdődött: ’’restorabo’’ (restaurál).

„Come ad me vos qui stomacho laboratis et ego restorabo vos” Jöjjetek hozzám mindannyian, akiknek a gyomra szenved, s én helyrehozlak benneteket.”-1765-ben ezt a szöveget függesztette ki párizsi vendéglője ajtójára 1765-ben Dossie Boulanger  szakács. Annak ellenére, hogy abban az időben kevesen beszéltek latinul, a restaurant szót rendkívül népszerű lett a párizsiak körében. Boulanger vendéglőjét Champú d’ Oisseau-nak hívták és étlapjával az exkluzivitásra törekedett. A gazdag párizsi családok szakácsai pazarul főztek, de így sem érték utol a vendéglő konyháját. Az árak magasak voltak, de a kínálat fenséges volt és a Párizsiak szívesen áldoztak a gasztronómiai élvezeteknek. Boullanger az erőlevesei mellett kiváló süteményeket is készített, ezek Francia ország szinten ismertté váltak, ezért hívják’’boulangerii’’-nak ma is a pékségeket.