Timeline
1333 – 1334
Udvarhely („Vduorhel”, „Oduorhel”) első írásos említése a pápai tizedjegyzékben. István nevű papja („Stephanus sacerdos”) 7 régi banálist fizet a pápai tizedbe.
Székely nemzeti gyűlés („congregatio”) Udvarhelyen.
1485. augusztus 12.
Báthori István országbíró, erdélyi vajda és székely ispán Medgyesen kiadott oklevelében említik először Udvarhelyt városként („Opido Wdwarhel”).
1485. augusztus 17.
Székely nemzeti gyűlés Udvarhelyen.
Báthori István országbíró, erdélyi vajda és székely ispán a domonkos rendházat (kolostort) megerősíti, várkastéllyá építteti át.
1492. szeptember 23.
Báthori István országbíró, erdélyi vajda és székely ispán a székely nemzeti gyűlésében ítélkezik Udvarhelyt (Sepsiszentgyörgy jogállásáról dönt).
Oklevélben is említik a domonkos rend Székelyudvarhelyen levő rendházát.
1505. november 23.
Székely nemzeti gyűlés Udvarhelyt, amelyen elhatározzák egy állandó fellebbviteli törvényszék felállítását.
1507. február 1.
Székely nemzeti gyűlés Udvarhelyt, Bethlenfalvi Péter széki bíró és Vágási Imre széki kapitány elnökletével.
1516. október 14.
Székely nemzeti gyűlés Udvarhelyen („in oppido Wdwarhel) Túróczi Miklós erdélyi alvajda és székely alispán jelenlétében.
1526-1528
Elkészül az a középkori kéziratos könyv (szerzője Nyujtódi András), amelyet Székelyudvarhelyi Kódex néven tart számon a szakirodalom.
1553 körül
Megszületik Udvarhelyen Székely Mózes, Erdély egyetlen székely származású fejedelme.
1555. április
Összeül a székely nemzeti gyűlés Udvarhelyen. Rendszerezik az ősi és az újabb keletű székely szokásjogot, létrehozva a legrészletesebb székely joggyűjteményt.
1557. november 30.
Izabella királyné nyílt levelében minden adótól és rovataltól mentesíti a várost, kivéve a török szultánnak fizetendő adót.
1558. október 8.
Izabella királyné újabb kiváltságlevelet ad a városnak.
1558. november 10.
Izabella királyné harmadik kiváltságlevelével Udvarhely mezővárost kiveszi a szék hatósága alól és lakóit saját „királybírájuk” ítélete alá helyezi.
1562. április 1.
A Székely Antal által bujtogatott székelység Udvarhelyen a székely nemzeti gyűlésben általános fölkelést hirdet. A sereg vezetésére Pálfalvi Nagy Györgyöt, hadnagyokká pedig Gyepesi Ambrust és Bán Andrást választják.
1562. július
A székely felkelés vérbe fojtása után II. János király (János Zsigmond), a székelyek féken tartására, a meglévő vár és kolostorépületek felhasználásával megkezdi a Székelytámadt vár felépítését Udvarhelyen. Az építkezést Pekri […]
1562. október
Móré Gábor a Székelytámadt vár várnagya („Castellanus noui castri nostri Zekeltamad”).
Országgyűlési rendelkezés értelmében az udvarhelyi katolikusok és reformátusok közösen használják a Szent Miklós-hegyi templomot.
1564. június 17.
II. János király megerősíti Udvarhely kiváltságait és felszólítja a városban állomásozó katonákat, hogy a polgárokat ne háborgassák.
1564-1567
Losonczi Bánffy Pál az udvarhelyi vár kapitánya.
Hadiszemlét tartanak Udvarhely városában.
1567-1571
Telegdi Mihály az udvarhelyi Székelytámadt vár kapitánya.
1568. február 3.
II. János király Udvarhelyen a Székelytámadt várban tartózkodik és megparancsolja a vár kapitányának Telegdi Mihálynak, hogy a szék protestáns papjait védelmezze.
1571. február 7.
II. János király a Jézus-kápolna közelében elterülő Gyárosfalvát Udvarhelyhez csatolja, kivéve azokat a szántóföldeket, amelyek már előbb az udvarhelyi várhoz voltak csatolva.
1572. július 24.
Fazekascéh alakul Udvarhelyen.
1574. december 21.
Báthori István erdélyi vajda elrendeli, hogy az Udvarhely városában lakó nemesek a közterheket a város többi lakósaival egyenlően hordozzák.
Vargacéh alakul Udvarhelyen.
1577. február 25.
Báthori Kristóf vajda Udvarhely várában kelt levelében a városhoz csatolja a várhoz tartozott Szentimrefalvát.
Szűcscéh alakul Udvarhelyen.
1580-1583
Bánffy Farkas az udvarhelyi vár kapitánya.
1584. március 15.
Tímár – vargacéh alakul Udvarhelyen.
1585. január 21.
Báthori Zsigmond erdélyi vajda Bodoni Balázs várkapitánynak meghagyja, hogy Udvarhely városát borbeviteli szabadságában tartsa meg, és ne gátolja.
1590. szeptember 26.
Osztopáni Perneszi István az udvarhelyi vár kapitánya.
1592. karácsonya
Jezsuita szerzetes érkezik a városban Mediomintanus János személyében.
1594. június 20.
Mindszenthy Benedek az udvarhelyi vár kapitánya, aki rendbe hozatja az egykori domonkosok várbeli templomát. Itt kezdik el működésüket a jezsuita paterek.
1599. október vége
A Székelytámadt várban tölti utolsó éjszakáját meggyilkolása előtt, a sellenberki ütközetből menekülő Báthory András fejedelem.
1599. november
A közszékelyek udvarhelyi várat, mint az elnyomás jelképét kifosztják és lerombolják.
A városban többségbe került katolikusok kiszorítják a Szent Miklós-hegyi templomból a reformátusokat.
1600. október 24.
A lécfalvi országgyűlés az udvarhelyi vár újjáépítésére kötelezi a közszékelyeket.